bizonyíték (plural bizonyítékok)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | bizonyíték | bizonyítékok |
accusative | bizonyítékot | bizonyítékokat |
dative | bizonyítéknak | bizonyítékoknak |
instrumental | bizonyítékkal | bizonyítékokkal |
causal-final | bizonyítékért | bizonyítékokért |
translative | bizonyítékká | bizonyítékokká |
terminative | bizonyítékig | bizonyítékokig |
essive-formal | bizonyítékként | bizonyítékokként |
essive-modal | bizonyítékul | bizonyítékokul |
inessive | bizonyítékban | bizonyítékokban |
superessive | bizonyítékon | bizonyítékokon |
adessive | bizonyítéknál | bizonyítékoknál |
illative | bizonyítékba | bizonyítékokba |
sublative | bizonyítékra | bizonyítékokra |
allative | bizonyítékhoz | bizonyítékokhoz |
elative | bizonyítékból | bizonyítékokból |
delative | bizonyítékról | bizonyítékokról |
ablative | bizonyítéktól | bizonyítékoktól |
non-attributive possessive – singular |
bizonyítéké | bizonyítékoké |
non-attributive possessive – plural |
bizonyítékéi | bizonyítékokéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | bizonyítékom | bizonyítékaim |
2nd person sing. | bizonyítékod | bizonyítékaid |
3rd person sing. | bizonyítéka | bizonyítékai |
1st person plural | bizonyítékunk | bizonyítékaink |
2nd person plural | bizonyítékotok | bizonyítékaitok |
3rd person plural | bizonyítékuk | bizonyítékaik |