biztat + -ás (noun-forming suffix)
biztatás (plural biztatások)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | biztatás | biztatások |
accusative | biztatást | biztatásokat |
dative | biztatásnak | biztatásoknak |
instrumental | biztatással | biztatásokkal |
causal-final | biztatásért | biztatásokért |
translative | biztatássá | biztatásokká |
terminative | biztatásig | biztatásokig |
essive-formal | biztatásként | biztatásokként |
essive-modal | biztatásul | — |
inessive | biztatásban | biztatásokban |
superessive | biztatáson | biztatásokon |
adessive | biztatásnál | biztatásoknál |
illative | biztatásba | biztatásokba |
sublative | biztatásra | biztatásokra |
allative | biztatáshoz | biztatásokhoz |
elative | biztatásból | biztatásokból |
delative | biztatásról | biztatásokról |
ablative | biztatástól | biztatásoktól |
non-attributive possessive - singular |
biztatásé | biztatásoké |
non-attributive possessive - plural |
biztatáséi | biztatásokéi |
Possessive forms of biztatás | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | biztatásom | biztatásaim |
2nd person sing. | biztatásod | biztatásaid |
3rd person sing. | biztatása | biztatásai |
1st person plural | biztatásunk | biztatásaink |
2nd person plural | biztatásotok | biztatásaitok |
3rd person plural | biztatásuk | biztatásaik |