cél (“aim, target”) + kereszt (“cross”)
célkereszt (plural célkeresztek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | célkereszt | célkeresztek |
accusative | célkeresztet | célkereszteket |
dative | célkeresztnek | célkereszteknek |
instrumental | célkereszttel | célkeresztekkel |
causal-final | célkeresztért | célkeresztekért |
translative | célkeresztté | célkeresztekké |
terminative | célkeresztig | célkeresztekig |
essive-formal | célkeresztként | célkeresztekként |
essive-modal | — | — |
inessive | célkeresztben | célkeresztekben |
superessive | célkereszten | célkereszteken |
adessive | célkeresztnél | célkereszteknél |
illative | célkeresztbe | célkeresztekbe |
sublative | célkeresztre | célkeresztekre |
allative | célkereszthez | célkeresztekhez |
elative | célkeresztből | célkeresztekből |
delative | célkeresztről | célkeresztekről |
ablative | célkereszttől | célkeresztektől |
non-attributive possessive - singular |
célkereszté | célkereszteké |
non-attributive possessive - plural |
célkeresztéi | célkeresztekéi |
Possessive forms of célkereszt | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | célkeresztem | célkeresztjeim |
2nd person sing. | célkereszted | célkeresztjeid |
3rd person sing. | célkeresztje | célkeresztjei |
1st person plural | célkeresztünk | célkeresztjeink |
2nd person plural | célkeresztetek | célkeresztjeitek |
3rd person plural | célkeresztjük | célkeresztjeik |