From csúcs (“record”) + tartó (“holder”).
csúcstartó (plural csúcstartók)
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | csúcstartó | csúcstartók |
accusative | csúcstartót | csúcstartókat |
dative | csúcstartónak | csúcstartóknak |
instrumental | csúcstartóval | csúcstartókkal |
causal-final | csúcstartóért | csúcstartókért |
translative | csúcstartóvá | csúcstartókká |
terminative | csúcstartóig | csúcstartókig |
essive-formal | csúcstartóként | csúcstartókként |
essive-modal | — | — |
inessive | csúcstartóban | csúcstartókban |
superessive | csúcstartón | csúcstartókon |
adessive | csúcstartónál | csúcstartóknál |
illative | csúcstartóba | csúcstartókba |
sublative | csúcstartóra | csúcstartókra |
allative | csúcstartóhoz | csúcstartókhoz |
elative | csúcstartóból | csúcstartókból |
delative | csúcstartóról | csúcstartókról |
ablative | csúcstartótól | csúcstartóktól |
non-attributive possessive - singular |
csúcstartóé | csúcstartóké |
non-attributive possessive - plural |
csúcstartóéi | csúcstartókéi |
Possessive forms of csúcstartó | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | csúcstartóm | csúcstartóim |
2nd person sing. | csúcstartód | csúcstartóid |
3rd person sing. | csúcstartója | csúcstartói |
1st person plural | csúcstartónk | csúcstartóink |
2nd person plural | csúcstartótok | csúcstartóitok |
3rd person plural | csúcstartójuk | csúcstartóik |