csillag (“star”) + -ász (noun-forming suffix denoting an occupation)
csillagász (plural csillagászok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | csillagász | csillagászok |
accusative | csillagászt | csillagászokat |
dative | csillagásznak | csillagászoknak |
instrumental | csillagásszal | csillagászokkal |
causal-final | csillagászért | csillagászokért |
translative | csillagásszá | csillagászokká |
terminative | csillagászig | csillagászokig |
essive-formal | csillagászként | csillagászokként |
essive-modal | — | — |
inessive | csillagászban | csillagászokban |
superessive | csillagászon | csillagászokon |
adessive | csillagásznál | csillagászoknál |
illative | csillagászba | csillagászokba |
sublative | csillagászra | csillagászokra |
allative | csillagászhoz | csillagászokhoz |
elative | csillagászból | csillagászokból |
delative | csillagászról | csillagászokról |
ablative | csillagásztól | csillagászoktól |
non-attributive possessive - singular |
csillagászé | csillagászoké |
non-attributive possessive - plural |
csillagászéi | csillagászokéi |
Possessive forms of csillagász | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | csillagászom | csillagászaim |
2nd person sing. | csillagászod | csillagászaid |
3rd person sing. | csillagásza | csillagászai |
1st person plural | csillagászunk | csillagászaink |
2nd person plural | csillagászotok | csillagászaitok |
3rd person plural | csillagászuk | csillagászaik |