csont (“bone”) + velő (“marrow”)
csontvelő (usually uncountable, plural csontvelők)
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | csontvelő | csontvelők |
accusative | csontvelőt | csontvelőket |
dative | csontvelőnek | csontvelőknek |
instrumental | csontvelővel | csontvelőkkel |
causal-final | csontvelőért | csontvelőkért |
translative | csontvelővé | csontvelőkké |
terminative | csontvelőig | csontvelőkig |
essive-formal | csontvelőként | csontvelőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | csontvelőben | csontvelőkben |
superessive | csontvelőn | csontvelőkön |
adessive | csontvelőnél | csontvelőknél |
illative | csontvelőbe | csontvelőkbe |
sublative | csontvelőre | csontvelőkre |
allative | csontvelőhöz | csontvelőkhöz |
elative | csontvelőből | csontvelőkből |
delative | csontvelőről | csontvelőkről |
ablative | csontvelőtől | csontvelőktől |
non-attributive possessive - singular |
csontvelőé | csontvelőké |
non-attributive possessive - plural |
csontvelőéi | csontvelőkéi |
Possessive forms of csontvelő | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | csontvelőm | csontvelőim |
2nd person sing. | csontvelőd | csontvelőid |
3rd person sing. | csontvelője, csontveleje | csontvelői |
1st person plural | csontvelőnk | csontvelőink |
2nd person plural | csontvelőtök | csontvelőitek |
3rd person plural | csontvelőjük, csontvelejük | csontvelőik |