It converted to noun from csúszik (“to slide”) + -a (archaic participle suffix).[1]
csusza (plural csuszák)
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | csusza | csuszák |
accusative | csuszát | csuszákat |
dative | csuszának | csuszáknak |
instrumental | csuszával | csuszákkal |
causal-final | csuszáért | csuszákért |
translative | csuszává | csuszákká |
terminative | csuszáig | csuszákig |
essive-formal | csuszaként | csuszákként |
essive-modal | — | — |
inessive | csuszában | csuszákban |
superessive | csuszán | csuszákon |
adessive | csuszánál | csuszáknál |
illative | csuszába | csuszákba |
sublative | csuszára | csuszákra |
allative | csuszához | csuszákhoz |
elative | csuszából | csuszákból |
delative | csuszáról | csuszákról |
ablative | csuszától | csuszáktól |
non-attributive possessive - singular |
csuszáé | csuszáké |
non-attributive possessive - plural |
csuszáéi | csuszákéi |
Possessive forms of csusza | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | csuszám | csuszáim |
2nd person sing. | csuszád | csuszáid |
3rd person sing. | csuszája | csuszái |
1st person plural | csuszánk | csuszáink |
2nd person plural | csuszátok | csuszáitok |
3rd person plural | csuszájuk | csuszáik |