From scientific Latin destillatum.[1] With -átum ending.
desztillátum (plural desztillátumok)
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | desztillátum | desztillátumok |
| accusative | desztillátumot | desztillátumokat |
| dative | desztillátumnak | desztillátumoknak |
| instrumental | desztillátummal | desztillátumokkal |
| causal-final | desztillátumért | desztillátumokért |
| translative | desztillátummá | desztillátumokká |
| terminative | desztillátumig | desztillátumokig |
| essive-formal | desztillátumként | desztillátumokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | desztillátumban | desztillátumokban |
| superessive | desztillátumon | desztillátumokon |
| adessive | desztillátumnál | desztillátumoknál |
| illative | desztillátumba | desztillátumokba |
| sublative | desztillátumra | desztillátumokra |
| allative | desztillátumhoz | desztillátumokhoz |
| elative | desztillátumból | desztillátumokból |
| delative | desztillátumról | desztillátumokról |
| ablative | desztillátumtól | desztillátumoktól |
| non-attributive possessive - singular |
desztillátumé | desztillátumoké |
| non-attributive possessive - plural |
desztillátuméi | desztillátumokéi |
| Possessive forms of desztillátum | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | desztillátumom | desztillátumaim |
| 2nd person sing. | desztillátumod | desztillátumaid |
| 3rd person sing. | desztillátuma | desztillátumai |
| 1st person plural | desztillátumunk | desztillátumaink |
| 2nd person plural | desztillátumotok | desztillátumaitok |
| 3rd person plural | desztillátumuk | desztillátumaik |