disztingvál + -t
disztingvált
disztingvált
disztingvált (comparative disztingváltabb, superlative legdisztingváltabb)
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | disztingvált | disztingváltak |
accusative | disztingváltat | disztingváltakat |
dative | disztingváltnak | disztingváltaknak |
instrumental | disztingválttal | disztingváltakkal |
causal-final | disztingváltért | disztingváltakért |
translative | disztingválttá | disztingváltakká |
terminative | disztingváltig | disztingváltakig |
essive-formal | disztingváltként | disztingváltakként |
essive-modal | — | — |
inessive | disztingváltban | disztingváltakban |
superessive | disztingválton | disztingváltakon |
adessive | disztingváltnál | disztingváltaknál |
illative | disztingváltba | disztingváltakba |
sublative | disztingváltra | disztingváltakra |
allative | disztingválthoz | disztingváltakhoz |
elative | disztingváltból | disztingváltakból |
delative | disztingváltról | disztingváltakról |
ablative | disztingválttól | disztingváltaktól |
non-attributive possessive - singular |
disztingválté | disztingváltaké |
non-attributive possessive - plural |
disztingváltéi | disztingváltakéi |