domború

Hungarian

A Hungarian derivation, probably from the noun domb (“hill”).

domború (comparative domborúbb, superlative legdomborúbb)

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	domború	domborúak
accusative	domborút	domborúakat
dative	domborúnak	domborúaknak
instrumental	domborúval	domborúakkal
causal-final	domborúért	domborúakért
translative	domborúvá	domborúakká
terminative	domborúig	domborúakig
essive-formal	domborúként	domborúakként
essive-modal	—	—
inessive	domborúban	domborúakban
superessive	domborún	domborúakon
adessive	domborúnál	domborúaknál
illative	domborúba	domborúakba
sublative	domborúra	domborúakra
allative	domborúhoz	domborúakhoz
elative	domborúból	domborúakból
delative	domborúról	domborúakról
ablative	domborútól	domborúaktól
non-attributive possessive - singular	domborúé	domborúaké
non-attributive possessive - plural	domborúéi	domborúakéi

^ domború in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)

domború in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
domború in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)