egyedülálló

Hello, you have come here looking for the meaning of the word egyedülálló. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word egyedülálló, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say egyedülálló in singular and plural. Everything you need to know about the word egyedülálló you have here. The definition of the word egyedülálló will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofegyedülálló, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Etymology

From egyedül (alone) +‎ álló (standing), possibly a calque of German alleinstehend.

Pronunciation

  • IPA(key):
  • Hyphenation: egye‧dül‧ál‧ló
  • Rhymes: -loː

Adjective

egyedülálló (not comparable)

  1. single (not married, and also not dating)
    Antonyms: házas, nős, férjezett
    Hyponyms: (of a woman) hajadon, (of a man) nőtlen
  2. unique, unparalleled (being the only one of its kind)
    • 2010, Gabriella Nikodém, Jenő Szabó, A magyar bélyeg története, Kossuth Kiadó – Hírközlési Múzeumi Alapítvány, →ISBN, page 186:
      Születésének centenáriumán egyedülálló módon emlékezett meg munkásságáról a Magyar Posta. Portré helyett az 1943-ban tervezett, de pályázatot nem nyerő, mégis jutalmazott grafikái hatvanöt év után megvalósulhattak!
      On the centenary of his birth, Hungarian Post commemorated his life work in a unique way. Instead of a portrait, his graphics, which he had planned in 1943 but which did not win a competition yet were awarded, were realized after sixty-five years!

Declension

Inflection of egyedülálló
singular plural
nominative egyedülálló egyedülállók
egyedülállóak
accusative egyedülállót egyedülállókat
egyedülállóakat
dative egyedülállónak egyedülállóknak
egyedülállóaknak
instrumental egyedülállóval egyedülállókkal
egyedülállóakkal
causal-final egyedülállóért egyedülállókért
egyedülállóakért
translative egyedülállóvá egyedülállókká
egyedülállóakká
terminative egyedülállóig egyedülállókig
egyedülállóakig
essive-formal egyedülállóként egyedülállókként
egyedülállóakként
essive-modal
inessive egyedülállóban egyedülállókban
egyedülállóakban
superessive egyedülállón egyedülállókon
egyedülállóakon
adessive egyedülállónál egyedülállóknál
egyedülállóaknál
illative egyedülállóba egyedülállókba
egyedülállóakba
sublative egyedülállóra egyedülállókra
egyedülállóakra
allative egyedülállóhoz egyedülállókhoz
egyedülállóakhoz
elative egyedülállóból egyedülállókból
egyedülállóakból
delative egyedülállóról egyedülállókról
egyedülállóakról
ablative egyedülállótól egyedülállóktól
egyedülállóaktól
non-attributive
possessive - singular
egyedülállóé egyedülállóké
egyedülállóaké
non-attributive
possessive - plural
egyedülállóéi egyedülállókéi
egyedülállóakéi

See also

Further reading

  • egyedülálló in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • egyedülálló in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).