elbűvölő
elbűvölő (comparative elbűvölőbb, superlative legelbűvölőbb)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | elbűvölő | elbűvölők elbűvölőek |
accusative | elbűvölőt | elbűvölőket elbűvölőeket |
dative | elbűvölőnek | elbűvölőknek elbűvölőeknek |
instrumental | elbűvölővel | elbűvölőkkel elbűvölőekkel |
causal-final | elbűvölőért | elbűvölőkért elbűvölőekért |
translative | elbűvölővé | elbűvölőkké elbűvölőekké |
terminative | elbűvölőig | elbűvölőkig elbűvölőekig |
essive-formal | elbűvölőként | elbűvölőkként elbűvölőekként |
essive-modal | — | — |
inessive | elbűvölőben | elbűvölőkben elbűvölőekben |
superessive | elbűvölőn | elbűvölőkön elbűvölőeken |
adessive | elbűvölőnél | elbűvölőknél elbűvölőeknél |
illative | elbűvölőbe | elbűvölőkbe elbűvölőekbe |
sublative | elbűvölőre | elbűvölőkre elbűvölőekre |
allative | elbűvölőhöz | elbűvölőkhöz elbűvölőekhez |
elative | elbűvölőből | elbűvölőkből elbűvölőekből |
delative | elbűvölőről | elbűvölőkről elbűvölőekről |
ablative | elbűvölőtől | elbűvölőktől elbűvölőektől |
non-attributive possessive – singular |
elbűvölőé | elbűvölőké elbűvölőeké |
non-attributive possessive – plural |
elbűvölőéi | elbűvölőkéi elbűvölőekéi |