elmélkedik (“to contemplate”) + -ő (present-participle suffix)
elmélkedő
elmélkedő (not comparable)
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | elmélkedő | elmélkedők |
accusative | elmélkedőt | elmélkedőket |
dative | elmélkedőnek | elmélkedőknek |
instrumental | elmélkedővel | elmélkedőkkel |
causal-final | elmélkedőért | elmélkedőkért |
translative | elmélkedővé | elmélkedőkké |
terminative | elmélkedőig | elmélkedőkig |
essive-formal | elmélkedőként | elmélkedőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | elmélkedőben | elmélkedőkben |
superessive | elmélkedőn | elmélkedőkön |
adessive | elmélkedőnél | elmélkedőknél |
illative | elmélkedőbe | elmélkedőkbe |
sublative | elmélkedőre | elmélkedőkre |
allative | elmélkedőhöz | elmélkedőkhöz |
elative | elmélkedőből | elmélkedőkből |
delative | elmélkedőről | elmélkedőkről |
ablative | elmélkedőtől | elmélkedőktől |
non-attributive possessive - singular |
elmélkedőé | elmélkedőké |
non-attributive possessive - plural |
elmélkedőéi | elmélkedőkéi |