elszólás (plural elszólások)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | elszólás | elszólások |
accusative | elszólást | elszólásokat |
dative | elszólásnak | elszólásoknak |
instrumental | elszólással | elszólásokkal |
causal-final | elszólásért | elszólásokért |
translative | elszólássá | elszólásokká |
terminative | elszólásig | elszólásokig |
essive-formal | elszólásként | elszólásokként |
essive-modal | — | — |
inessive | elszólásban | elszólásokban |
superessive | elszóláson | elszólásokon |
adessive | elszólásnál | elszólásoknál |
illative | elszólásba | elszólásokba |
sublative | elszólásra | elszólásokra |
allative | elszóláshoz | elszólásokhoz |
elative | elszólásból | elszólásokból |
delative | elszólásról | elszólásokról |
ablative | elszólástól | elszólásoktól |
non-attributive possessive - singular |
elszólásé | elszólásoké |
non-attributive possessive - plural |
elszóláséi | elszólásokéi |
Possessive forms of elszólás | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | elszólásom | elszólásaim |
2nd person sing. | elszólásod | elszólásaid |
3rd person sing. | elszólása | elszólásai |
1st person plural | elszólásunk | elszólásaink |
2nd person plural | elszólásotok | elszólásaitok |
3rd person plural | elszólásuk | elszólásaik |