ember (“mankind”) + gyűlölő (“hater”), from gyűlöl (“to hate”) + -ő (present-participle suffix)
embergyűlölő (comparative embergyűlölőbb, superlative legembergyűlölőbb)
embergyűlölő (plural embergyűlölők)
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | embergyűlölő | embergyűlölők |
accusative | embergyűlölőt | embergyűlölőket |
dative | embergyűlölőnek | embergyűlölőknek |
instrumental | embergyűlölővel | embergyűlölőkkel |
causal-final | embergyűlölőért | embergyűlölőkért |
translative | embergyűlölővé | embergyűlölőkké |
terminative | embergyűlölőig | embergyűlölőkig |
essive-formal | embergyűlölőként | embergyűlölőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | embergyűlölőben | embergyűlölőkben |
superessive | embergyűlölőn | embergyűlölőkön |
adessive | embergyűlölőnél | embergyűlölőknél |
illative | embergyűlölőbe | embergyűlölőkbe |
sublative | embergyűlölőre | embergyűlölőkre |
allative | embergyűlölőhöz | embergyűlölőkhöz |
elative | embergyűlölőből | embergyűlölőkből |
delative | embergyűlölőről | embergyűlölőkről |
ablative | embergyűlölőtől | embergyűlölőktől |
non-attributive possessive - singular |
embergyűlölőé | embergyűlölőké |
non-attributive possessive - plural |
embergyűlölőéi | embergyűlölőkéi |
Possessive forms of embergyűlölő | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | embergyűlölőm | embergyűlölőim |
2nd person sing. | embergyűlölőd | embergyűlölőid |
3rd person sing. | embergyűlölője | embergyűlölői |
1st person plural | embergyűlölőnk | embergyűlölőink |
2nd person plural | embergyűlölőtök | embergyűlölőitek |
3rd person plural | embergyűlölőjük | embergyűlölőik |