erő (“power”) + teljes (“-ful”)
erőteljes (comparative erőteljesebb, superlative legerőteljesebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | erőteljes | erőteljesek |
accusative | erőteljeset | erőteljeseket |
dative | erőteljesnek | erőteljeseknek |
instrumental | erőteljessel | erőteljesekkel |
causal-final | erőteljesért | erőteljesekért |
translative | erőteljessé | erőteljesekké |
terminative | erőteljesig | erőteljesekig |
essive-formal | erőteljesként | erőteljesekként |
essive-modal | — | — |
inessive | erőteljesben | erőteljesekben |
superessive | erőteljesen | erőteljeseken |
adessive | erőteljesnél | erőteljeseknél |
illative | erőteljesbe | erőteljesekbe |
sublative | erőteljesre | erőteljesekre |
allative | erőteljeshez | erőteljesekhez |
elative | erőteljesből | erőteljesekből |
delative | erőteljesről | erőteljesekről |
ablative | erőteljestől | erőteljesektől |
non-attributive possessive - singular |
erőteljesé | erőteljeseké |
non-attributive possessive - plural |
erőteljeséi | erőteljesekéi |