First attested in 1519. erő (“strength, force, power”) + szak (“part, piece”, the same as the stem of the verb szakad), originally “(with) part of its strength/force, (with) some of its strength/force, (by) force”.[1]
erőszak (plural erőszakok)
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | erőszak | erőszakok |
| accusative | erőszakot | erőszakokat |
| dative | erőszaknak | erőszakoknak |
| instrumental | erőszakkal | erőszakokkal |
| causal-final | erőszakért | erőszakokért |
| translative | erőszakká | erőszakokká |
| terminative | erőszakig | erőszakokig |
| essive-formal | erőszakként | erőszakokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | erőszakban | erőszakokban |
| superessive | erőszakon | erőszakokon |
| adessive | erőszaknál | erőszakoknál |
| illative | erőszakba | erőszakokba |
| sublative | erőszakra | erőszakokra |
| allative | erőszakhoz | erőszakokhoz |
| elative | erőszakból | erőszakokból |
| delative | erőszakról | erőszakokról |
| ablative | erőszaktól | erőszakoktól |
| non-attributive possessive - singular |
erőszaké | erőszakoké |
| non-attributive possessive - plural |
erőszakéi | erőszakokéi |
| Possessive forms of erőszak | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | erőszakom | erőszakaim |
| 2nd person sing. | erőszakod | erőszakaid |
| 3rd person sing. | erőszaka | erőszakai |
| 1st person plural | erőszakunk | erőszakaink |
| 2nd person plural | erőszakotok | erőszakaitok |
| 3rd person plural | erőszakuk | erőszakaik |