ész + -ük (possessive suffix)
eszük
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | eszük | — |
accusative | eszüket | — |
dative | eszüknek | — |
instrumental | eszükkel | — |
causal-final | eszükért | — |
translative | eszükké | — |
terminative | eszükig | — |
essive-formal | eszükként | — |
essive-modal | eszükül | — |
inessive | eszükben | — |
superessive | eszükön | — |
adessive | eszüknél | — |
illative | eszükbe | — |
sublative | eszükre | — |
allative | eszükhöz | — |
elative | eszükből | — |
delative | eszükről | — |
ablative | eszüktől | — |
non-attributive possessive – singular |
eszüké | — |
non-attributive possessive – plural |
eszükéi | — |