félő

See also: felo

Hungarian

fél (“to be afraid”) +‎ -ő (present-participle suffix)

félő

Inflection of félő
	singular	plural
nominative	félő	félők félőek
accusative	félőt	félőket félőeket
dative	félőnek	félőknek félőeknek
instrumental	félővel	félőkkel félőekkel
causal-final	félőért	félőkért félőekért
translative	félővé	félőkké félőekké
terminative	félőig	félőkig félőekig
essive-formal	félőként	félőkként félőekként
essive-modal	—	—
inessive	félőben	félőkben félőekben
superessive	félőn	félőkön félőeken
adessive	félőnél	félőknél félőeknél
illative	félőbe	félőkbe félőekbe
sublative	félőre	félőkre félőekre
allative	félőhöz	félőkhöz félőekhez
elative	félőből	félőkből félőekből
delative	félőről	félőkről félőekről
ablative	félőtől	félőktől félőektől
non-attributive possessive - singular	félőé	félőké félőeké
non-attributive possessive - plural	félőéi	félőkéi félőekéi

félő (not generally comparable, comparative félőbb, superlative legfélőbb)

(predicative) (to be) feared (having unfavorable prospects of success)
Akkora volt az érdeklődés a koncert iránt, hogy félő volt, hogy nem juthatunk be. ― There was such interest in the concert that it was feared we couldn't get in / that we were unlikely to get in.

As it is only used predicatively and it describes an impersonal possibility, its suffixed forms are not used.