From German fakultativ, from French facultatif.[1] With -ív ending.
fakultatív (not generally comparable, comparative fakultatívabb, superlative legfakultatívabb)
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | fakultatív | fakultatívak |
accusative | fakultatívat | fakultatívakat |
dative | fakultatívnak | fakultatívaknak |
instrumental | fakultatívval | fakultatívakkal |
causal-final | fakultatívért | fakultatívakért |
translative | fakultatívvá | fakultatívakká |
terminative | fakultatívig | fakultatívakig |
essive-formal | fakultatívként | fakultatívakként |
essive-modal | — | — |
inessive | fakultatívban | fakultatívakban |
superessive | fakultatívon | fakultatívakon |
adessive | fakultatívnál | fakultatívaknál |
illative | fakultatívba | fakultatívakba |
sublative | fakultatívra | fakultatívakra |
allative | fakultatívhoz | fakultatívakhoz |
elative | fakultatívból | fakultatívakból |
delative | fakultatívról | fakultatívakról |
ablative | fakultatívtól | fakultatívaktól |
non-attributive possessive - singular |
fakultatívé | fakultatívaké |
non-attributive possessive - plural |
fakultatívéi | fakultatívakéi |