fehérít (“to bleach, whiten”) + -ő
fehérítő
fehérítő (plural fehérítők)
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | fehérítő | fehérítők |
accusative | fehérítőt | fehérítőket |
dative | fehérítőnek | fehérítőknek |
instrumental | fehérítővel | fehérítőkkel |
causal-final | fehérítőért | fehérítőkért |
translative | fehérítővé | fehérítőkké |
terminative | fehérítőig | fehérítőkig |
essive-formal | fehérítőként | fehérítőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | fehérítőben | fehérítőkben |
superessive | fehérítőn | fehérítőkön |
adessive | fehérítőnél | fehérítőknél |
illative | fehérítőbe | fehérítőkbe |
sublative | fehérítőre | fehérítőkre |
allative | fehérítőhöz | fehérítőkhöz |
elative | fehérítőből | fehérítőkből |
delative | fehérítőről | fehérítőkről |
ablative | fehérítőtől | fehérítőktől |
non-attributive possessive - singular |
fehérítőé | fehérítőké |
non-attributive possessive - plural |
fehérítőéi | fehérítőkéi |
Possessive forms of fehérítő | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | fehérítőm | fehérítőim |
2nd person sing. | fehérítőd | fehérítőid |
3rd person sing. | fehérítője | fehérítői |
1st person plural | fehérítőnk | fehérítőink |
2nd person plural | fehérítőtök | fehérítőitek |
3rd person plural | fehérítőjük | fehérítőik |