feltűnő
feltűnő (comparative feltűnőbb, superlative legfeltűnőbb)
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | feltűnő | feltűnőek |
accusative | feltűnőt | feltűnőeket |
dative | feltűnőnek | feltűnőeknek |
instrumental | feltűnővel | feltűnőekkel |
causal-final | feltűnőért | feltűnőekért |
translative | feltűnővé | feltűnőekké |
terminative | feltűnőig | feltűnőekig |
essive-formal | feltűnőként | feltűnőekként |
essive-modal | — | — |
inessive | feltűnőben | feltűnőekben |
superessive | feltűnőn | feltűnőeken |
adessive | feltűnőnél | feltűnőeknél |
illative | feltűnőbe | feltűnőekbe |
sublative | feltűnőre | feltűnőekre |
allative | feltűnőhöz | feltűnőekhez |
elative | feltűnőből | feltűnőekből |
delative | feltűnőről | feltűnőekről |
ablative | feltűnőtől | feltűnőektől |
non-attributive possessive - singular |
feltűnőé | feltűnőeké |
non-attributive possessive - plural |
feltűnőéi | feltűnőekéi |