Finnország (“Finland”) + -i (adjective-forming suffix)
finnországi (not comparable)
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | finnországi | finnországiak |
accusative | finnországit | finnországiakat |
dative | finnországinak | finnországiaknak |
instrumental | finnországival | finnországiakkal |
causal-final | finnországiért | finnországiakért |
translative | finnországivá | finnországiakká |
terminative | finnországiig | finnországiakig |
essive-formal | finnországiként | finnországiakként |
essive-modal | — | — |
inessive | finnországiban | finnországiakban |
superessive | finnországin | finnországiakon |
adessive | finnországinál | finnországiaknál |
illative | finnországiba | finnországiakba |
sublative | finnországira | finnországiakra |
allative | finnországihoz | finnországiakhoz |
elative | finnországiból | finnországiakból |
delative | finnországiról | finnországiakról |
ablative | finnországitól | finnországiaktól |
non-attributive possessive - singular |
finnországié | finnországiaké |
non-attributive possessive - plural |
finnországiéi | finnországiakéi |