fizető

Hello, you have come here looking for the meaning of the word fizető. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word fizető, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say fizető in singular and plural. Everything you need to know about the word fizető you have here. The definition of the word fizető will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition offizető, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Etymology

fizet (to pay) +‎ (present-participle suffix)

Pronunciation

Participle

fizető

  1. present participle of fizet

Adjective

fizető (not generally comparable, comparative fizetőbb, superlative legfizetőbb)

  1. paying
    jól fizető állásgood paying job
  2. (in some compounds) pay, paid, nonfree (requiring payment)
    Synonym: fizetős

Usage notes

Its meaning “pay, paid, nonfree (requiring payment)” occurs only in the compound fizetőparkoló (paying car park). It retains its original sense of “paying” (someone who pays) in fizetővendég (paying guest) and in a related sense “where payment is possible” in some other compounds: fizetőautomata (automatic payment machine; pay station), fizetőfal (paywall), fizetőkapu (toll gate), fizetőpincér (head waiter), and fizetőpult (cash wrap). In yet other compounds, it can express “of payment, payment-related”: fizetőeszköz (currency, means of payment), fizetőképes (solvent, literally capable of paying), and fizetőképtelen (insolvent). See also fizetős and fizetési.

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative fizető fizetők
accusative fizetőt fizetőket
dative fizetőnek fizetőknek
instrumental fizetővel fizetőkkel
causal-final fizetőért fizetőkért
translative fizetővé fizetőkké
terminative fizetőig fizetőkig
essive-formal fizetőként fizetőkként
essive-modal
inessive fizetőben fizetőkben
superessive fizetőn fizetőkön
adessive fizetőnél fizetőknél
illative fizetőbe fizetőkbe
sublative fizetőre fizetőkre
allative fizetőhöz fizetőkhöz
elative fizetőből fizetőkből
delative fizetőről fizetőkről
ablative fizetőtől fizetőktől
non-attributive
possessive - singular
fizetőé fizetőké
non-attributive
possessive - plural
fizetőéi fizetőkéi

Derived terms

Adjectives and nouns from prefixed forms of the verb fizet

Noun

fizető (plural fizetők)

  1. payer (one who pays)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative fizető fizetők
accusative fizetőt fizetőket
dative fizetőnek fizetőknek
instrumental fizetővel fizetőkkel
causal-final fizetőért fizetőkért
translative fizetővé fizetőkké
terminative fizetőig fizetőkig
essive-formal fizetőként fizetőkként
essive-modal
inessive fizetőben fizetőkben
superessive fizetőn fizetőkön
adessive fizetőnél fizetőknél
illative fizetőbe fizetőkbe
sublative fizetőre fizetőkre
allative fizetőhöz fizetőkhöz
elative fizetőből fizetőkből
delative fizetőről fizetőkről
ablative fizetőtől fizetőktől
non-attributive
possessive - singular
fizetőé fizetőké
non-attributive
possessive - plural
fizetőéi fizetőkéi
Possessive forms of fizető
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fizetőm fizetőim
2nd person sing. fizetőd fizetőid
3rd person sing. fizetője fizetői
1st person plural fizetőnk fizetőink
2nd person plural fizetőtök fizetőitek
3rd person plural fizetőjük fizetőik

Derived terms

Compound words

Further reading

  • fizető in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN