From fény (“light”) + kép (“picture”). Calque of German Lichtbild (“photograph”). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]
fénykép (plural fényképek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | fénykép | fényképek |
accusative | fényképet | fényképeket |
dative | fényképnek | fényképeknek |
instrumental | fényképpel | fényképekkel |
causal-final | fényképért | fényképekért |
translative | fényképpé | fényképekké |
terminative | fényképig | fényképekig |
essive-formal | fényképként | fényképekként |
essive-modal | — | — |
inessive | fényképben | fényképekben |
superessive | fényképen | fényképeken |
adessive | fényképnél | fényképeknél |
illative | fényképbe | fényképekbe |
sublative | fényképre | fényképekre |
allative | fényképhez | fényképekhez |
elative | fényképből | fényképekből |
delative | fényképről | fényképekről |
ablative | fényképtől | fényképektől |
non-attributive possessive - singular |
fényképé | fényképeké |
non-attributive possessive - plural |
fényképéi | fényképekéi |
Possessive forms of fénykép | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | fényképem | fényképeim |
2nd person sing. | fényképed | fényképeid |
3rd person sing. | fényképe | fényképei |
1st person plural | fényképünk | fényképeink |
2nd person plural | fényképetek | fényképeitek |
3rd person plural | fényképük | fényképeik |