főnév (“noun”) + -i (adjective-forming suffix)
főnévi (not comparable)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | főnévi | főnéviek |
accusative | főnévit | főnévieket |
dative | főnévinek | főnévieknek |
instrumental | főnévivel | főnéviekkel |
causal-final | főnéviért | főnéviekért |
translative | főnévivé | főnéviekké |
terminative | főnéviig | főnéviekig |
essive-formal | főnéviként | főnéviekként |
essive-modal | — | — |
inessive | főnéviben | főnéviekben |
superessive | főnévin | főnévieken |
adessive | főnévinél | főnévieknél |
illative | főnévibe | főnéviekbe |
sublative | főnévire | főnéviekre |
allative | főnévihez | főnéviekhez |
elative | főnéviből | főnéviekből |
delative | főnéviről | főnéviekről |
ablative | főnévitől | főnéviektől |
non-attributive possessive - singular |
főnévié | főnévieké |
non-attributive possessive - plural |
főnéviéi | főnéviekéi |