gyorsító
gyorsító (plural gyorsítók)
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | gyorsító | gyorsítók |
accusative | gyorsítót | gyorsítókat |
dative | gyorsítónak | gyorsítóknak |
instrumental | gyorsítóval | gyorsítókkal |
causal-final | gyorsítóért | gyorsítókért |
translative | gyorsítóvá | gyorsítókká |
terminative | gyorsítóig | gyorsítókig |
essive-formal | gyorsítóként | gyorsítókként |
essive-modal | — | — |
inessive | gyorsítóban | gyorsítókban |
superessive | gyorsítón | gyorsítókon |
adessive | gyorsítónál | gyorsítóknál |
illative | gyorsítóba | gyorsítókba |
sublative | gyorsítóra | gyorsítókra |
allative | gyorsítóhoz | gyorsítókhoz |
elative | gyorsítóból | gyorsítókból |
delative | gyorsítóról | gyorsítókról |
ablative | gyorsítótól | gyorsítóktól |
non-attributive possessive - singular |
gyorsítóé | gyorsítóké |
non-attributive possessive - plural |
gyorsítóéi | gyorsítókéi |
Possessive forms of gyorsító | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | gyorsítóm | gyorsítóim |
2nd person sing. | gyorsítód | gyorsítóid |
3rd person sing. | gyorsítója | gyorsítói |
1st person plural | gyorsítónk | gyorsítóink |
2nd person plural | gyorsítótok | gyorsítóitok |
3rd person plural | gyorsítójuk | gyorsítóik |