hasbeszélő (plural hasbeszélők)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | hasbeszélő | hasbeszélők |
accusative | hasbeszélőt | hasbeszélőket |
dative | hasbeszélőnek | hasbeszélőknek |
instrumental | hasbeszélővel | hasbeszélőkkel |
causal-final | hasbeszélőért | hasbeszélőkért |
translative | hasbeszélővé | hasbeszélőkké |
terminative | hasbeszélőig | hasbeszélőkig |
essive-formal | hasbeszélőként | hasbeszélőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | hasbeszélőben | hasbeszélőkben |
superessive | hasbeszélőn | hasbeszélőkön |
adessive | hasbeszélőnél | hasbeszélőknél |
illative | hasbeszélőbe | hasbeszélőkbe |
sublative | hasbeszélőre | hasbeszélőkre |
allative | hasbeszélőhöz | hasbeszélőkhöz |
elative | hasbeszélőből | hasbeszélőkből |
delative | hasbeszélőről | hasbeszélőkről |
ablative | hasbeszélőtől | hasbeszélőktől |
non-attributive possessive – singular |
hasbeszélőé | hasbeszélőké |
non-attributive possessive – plural |
hasbeszélőéi | hasbeszélőkéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | hasbeszélőm | hasbeszélőim |
2nd person sing. | hasbeszélőd | hasbeszélőid |
3rd person sing. | hasbeszélője | hasbeszélői |
1st person plural | hasbeszélőnk | hasbeszélőink |
2nd person plural | hasbeszélőtök | hasbeszélőitek |
3rd person plural | hasbeszélőjük | hasbeszélőik |