hely (“place”) + -ecske (diminutive suffix)
helyecske (plural helyecskék)
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | helyecske | helyecskék |
accusative | helyecskét | helyecskéket |
dative | helyecskének | helyecskéknek |
instrumental | helyecskével | helyecskékkel |
causal-final | helyecskéért | helyecskékért |
translative | helyecskévé | helyecskékké |
terminative | helyecskéig | helyecskékig |
essive-formal | helyecskeként | helyecskékként |
essive-modal | helyecskéül | — |
inessive | helyecskében | helyecskékben |
superessive | helyecskén | helyecskéken |
adessive | helyecskénél | helyecskéknél |
illative | helyecskébe | helyecskékbe |
sublative | helyecskére | helyecskékre |
allative | helyecskéhez | helyecskékhez |
elative | helyecskéből | helyecskékből |
delative | helyecskéről | helyecskékről |
ablative | helyecskétől | helyecskéktől |
non-attributive possessive - singular |
helyecskéé | helyecskéké |
non-attributive possessive - plural |
helyecskééi | helyecskékéi |
Possessive forms of helyecske | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | helyecském | helyecskéim |
2nd person sing. | helyecskéd | helyecskéid |
3rd person sing. | helyecskéje | helyecskéi |
1st person plural | helyecskénk | helyecskéink |
2nd person plural | helyecskétek | helyecskéitek |
3rd person plural | helyecskéjük | helyecskéik |