From hölgy (“lady”) + -emény (noun-forming suffix).
hölgyemény (plural hölgyemények)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | hölgyemény | hölgyemények |
accusative | hölgyeményt | hölgyeményeket |
dative | hölgyeménynek | hölgyeményeknek |
instrumental | hölgyeménnyel | hölgyeményekkel |
causal-final | hölgyeményért | hölgyeményekért |
translative | hölgyeménnyé | hölgyeményekké |
terminative | hölgyeményig | hölgyeményekig |
essive-formal | hölgyeményként | hölgyeményekként |
essive-modal | — | — |
inessive | hölgyeményben | hölgyeményekben |
superessive | hölgyeményen | hölgyeményeken |
adessive | hölgyeménynél | hölgyeményeknél |
illative | hölgyeménybe | hölgyeményekbe |
sublative | hölgyeményre | hölgyeményekre |
allative | hölgyeményhez | hölgyeményekhez |
elative | hölgyeményből | hölgyeményekből |
delative | hölgyeményről | hölgyeményekről |
ablative | hölgyeménytől | hölgyeményektől |
non-attributive possessive – singular |
hölgyeményé | hölgyeményeké |
non-attributive possessive – plural |
hölgyeményéi | hölgyeményekéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | hölgyeményem | hölgyeményeim |
2nd person sing. | hölgyeményed | hölgyeményeid |
3rd person sing. | hölgyeménye | hölgyeményei |
1st person plural | hölgyeményünk | hölgyeményeink |
2nd person plural | hölgyeményetek | hölgyeményeitek |
3rd person plural | hölgyeményük | hölgyeményeik |