illetékesség (plural illetékességek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | illetékesség | illetékességek |
accusative | illetékességet | illetékességeket |
dative | illetékességnek | illetékességeknek |
instrumental | illetékességgel | illetékességekkel |
causal-final | illetékességért | illetékességekért |
translative | illetékességgé | illetékességekké |
terminative | illetékességig | illetékességekig |
essive-formal | illetékességként | illetékességekként |
essive-modal | — | — |
inessive | illetékességben | illetékességekben |
superessive | illetékességen | illetékességeken |
adessive | illetékességnél | illetékességeknél |
illative | illetékességbe | illetékességekbe |
sublative | illetékességre | illetékességekre |
allative | illetékességhez | illetékességekhez |
elative | illetékességből | illetékességekből |
delative | illetékességről | illetékességekről |
ablative | illetékességtől | illetékességektől |
non-attributive possessive - singular |
illetékességé | illetékességeké |
non-attributive possessive - plural |
illetékességéi | illetékességekéi |
Possessive forms of illetékesség | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | illetékességem | illetékességeim |
2nd person sing. | illetékességed | illetékességeid |
3rd person sing. | illetékessége | illetékességei |
1st person plural | illetékességünk | illetékességeink |
2nd person plural | illetékességetek | illetékességeitek |
3rd person plural | illetékességük | illetékességeik |