From German Impressum, from Latin impressum.[1]
impresszum (plural impresszumok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | impresszum | impresszumok |
accusative | impresszumot | impresszumokat |
dative | impresszumnak | impresszumoknak |
instrumental | impresszummal | impresszumokkal |
causal-final | impresszumért | impresszumokért |
translative | impresszummá | impresszumokká |
terminative | impresszumig | impresszumokig |
essive-formal | impresszumként | impresszumokként |
essive-modal | — | — |
inessive | impresszumban | impresszumokban |
superessive | impresszumon | impresszumokon |
adessive | impresszumnál | impresszumoknál |
illative | impresszumba | impresszumokba |
sublative | impresszumra | impresszumokra |
allative | impresszumhoz | impresszumokhoz |
elative | impresszumból | impresszumokból |
delative | impresszumról | impresszumokról |
ablative | impresszumtól | impresszumoktól |
non-attributive possessive - singular |
impresszumé | impresszumoké |
non-attributive possessive - plural |
impresszuméi | impresszumokéi |
Possessive forms of impresszum | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | impresszumom | impresszumaim |
2nd person sing. | impresszumod | impresszumaid |
3rd person sing. | impresszuma | impresszumai |
1st person plural | impresszumunk | impresszumaink |
2nd person plural | impresszumotok | impresszumaitok |
3rd person plural | impresszumuk | impresszumaik |