inverzió

Hello, you have come here looking for the meaning of the word inverzió. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word inverzió, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say inverzió in singular and plural. Everything you need to know about the word inverzió you have here. The definition of the word inverzió will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofinverzió, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Etymology

Borrowed from Latin inversio.[1] With -ió ending.

Pronunciation

Noun

inverzió (plural inverziók)

  1. inversion

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative inverzió inverziók
accusative inverziót inverziókat
dative inverziónak inverzióknak
instrumental inverzióval inverziókkal
causal-final inverzióért inverziókért
translative inverzióvá inverziókká
terminative inverzióig inverziókig
essive-formal inverzióként inverziókként
essive-modal
inessive inverzióban inverziókban
superessive inverzión inverziókon
adessive inverziónál inverzióknál
illative inverzióba inverziókba
sublative inverzióra inverziókra
allative inverzióhoz inverziókhoz
elative inverzióból inverziókból
delative inverzióról inverziókról
ablative inverziótól inverzióktól
non-attributive
possessive - singular
inverzióé inverzióké
non-attributive
possessive - plural
inverzióéi inverziókéi
Possessive forms of inverzió
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. inverzióm inverzióim
2nd person sing. inverziód inverzióid
3rd person sing. inverziója inverziói
1st person plural inverziónk inverzióink
2nd person plural inverziótok inverzióitok
3rd person plural inverziójuk inverzióik

Derived terms

References

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading