ironikusabb
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | ironikusabb | ironikusabbak |
accusative | ironikusabbat | ironikusabbakat |
dative | ironikusabbnak | ironikusabbaknak |
instrumental | ironikusabbal | ironikusabbakkal |
causal-final | ironikusabbért | ironikusabbakért |
translative | ironikusabbá | ironikusabbakká |
terminative | ironikusabbig | ironikusabbakig |
essive-formal | ironikusabbként | ironikusabbakként |
essive-modal | ironikusabbul | — |
inessive | ironikusabban | ironikusabbakban |
superessive | ironikusabbon | ironikusabbakon |
adessive | ironikusabbnál | ironikusabbaknál |
illative | ironikusabba | ironikusabbakba |
sublative | ironikusabbra | ironikusabbakra |
allative | ironikusabbhoz | ironikusabbakhoz |
elative | ironikusabból | ironikusabbakból |
delative | ironikusabbról | ironikusabbakról |
ablative | ironikusabbtól | ironikusabbaktól |
non-attributive possessive - singular |
ironikusabbé | ironikusabbaké |
non-attributive possessive - plural |
ironikusabbéi | ironikusabbakéi |