From the jöv- stem of jön (“to come”) + -evény (noun-forming suffix, indicating the result or object of the action).
jövevény (plural jövevények)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | jövevény | jövevények |
accusative | jövevényt | jövevényeket |
dative | jövevénynek | jövevényeknek |
instrumental | jövevénnyel | jövevényekkel |
causal-final | jövevényért | jövevényekért |
translative | jövevénnyé | jövevényekké |
terminative | jövevényig | jövevényekig |
essive-formal | jövevényként | jövevényekként |
essive-modal | — | — |
inessive | jövevényben | jövevényekben |
superessive | jövevényen | jövevényeken |
adessive | jövevénynél | jövevényeknél |
illative | jövevénybe | jövevényekbe |
sublative | jövevényre | jövevényekre |
allative | jövevényhez | jövevényekhez |
elative | jövevényből | jövevényekből |
delative | jövevényről | jövevényekről |
ablative | jövevénytől | jövevényektől |
non-attributive possessive – singular |
jövevényé | jövevényeké |
non-attributive possessive – plural |
jövevényéi | jövevényekéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | jövevényem | jövevényeim |
2nd person sing. | jövevényed | jövevényeid |
3rd person sing. | jövevénye | jövevényei |
1st person plural | jövevényünk | jövevényeink |
2nd person plural | jövevényetek | jövevényeitek |
3rd person plural | jövevényük | jövevényeik |