kemény (“hard”) + -ség (noun-forming suffix)
keménység (plural keménységek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | keménység | keménységek |
accusative | keménységet | keménységeket |
dative | keménységnek | keménységeknek |
instrumental | keménységgel | keménységekkel |
causal-final | keménységért | keménységekért |
translative | keménységgé | keménységekké |
terminative | keménységig | keménységekig |
essive-formal | keménységként | keménységekként |
essive-modal | keménységül | — |
inessive | keménységben | keménységekben |
superessive | keménységen | keménységeken |
adessive | keménységnél | keménységeknél |
illative | keménységbe | keménységekbe |
sublative | keménységre | keménységekre |
allative | keménységhez | keménységekhez |
elative | keménységből | keménységekből |
delative | keménységről | keménységekről |
ablative | keménységtől | keménységektől |
non-attributive possessive - singular |
keménységé | keménységeké |
non-attributive possessive - plural |
keménységéi | keménységekéi |
Possessive forms of keménység | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | keménységem | keménységeim |
2nd person sing. | keménységed | keménységeid |
3rd person sing. | keménysége | keménységei |
1st person plural | keménységünk | keménységeink |
2nd person plural | keménységetek | keménységeitek |
3rd person plural | keménységük | keménységeik |