From German konstruktiv.[1] With -ív ending.
konstruktív (comparative konstruktívabb, superlative legkonstruktívabb)
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | konstruktív | konstruktívak |
accusative | konstruktívat | konstruktívakat |
dative | konstruktívnak | konstruktívaknak |
instrumental | konstruktívval | konstruktívakkal |
causal-final | konstruktívért | konstruktívakért |
translative | konstruktívvá | konstruktívakká |
terminative | konstruktívig | konstruktívakig |
essive-formal | konstruktívként | konstruktívakként |
essive-modal | — | — |
inessive | konstruktívban | konstruktívakban |
superessive | konstruktívon | konstruktívakon |
adessive | konstruktívnál | konstruktívaknál |
illative | konstruktívba | konstruktívakba |
sublative | konstruktívra | konstruktívakra |
allative | konstruktívhoz | konstruktívakhoz |
elative | konstruktívból | konstruktívakból |
delative | konstruktívról | konstruktívakról |
ablative | konstruktívtól | konstruktívaktól |
non-attributive possessive - singular |
konstruktívé | konstruktívaké |
non-attributive possessive - plural |
konstruktívéi | konstruktívakéi |