Became a noun from a participle, from an otherwise unattested stem of unknown origin + -ú (“participle suffix”). For the suffix, compare dugattyú. The -r- is a frequentative verb-forming suffix. [1]
koszorú (plural koszorúk)
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | koszorú | koszorúk |
accusative | koszorút | koszorúkat |
dative | koszorúnak | koszorúknak |
instrumental | koszorúval | koszorúkkal |
causal-final | koszorúért | koszorúkért |
translative | koszorúvá | koszorúkká |
terminative | koszorúig | koszorúkig |
essive-formal | koszorúként | koszorúkként |
essive-modal | — | — |
inessive | koszorúban | koszorúkban |
superessive | koszorún | koszorúkon |
adessive | koszorúnál | koszorúknál |
illative | koszorúba | koszorúkba |
sublative | koszorúra | koszorúkra |
allative | koszorúhoz | koszorúkhoz |
elative | koszorúból | koszorúkból |
delative | koszorúról | koszorúkról |
ablative | koszorútól | koszorúktól |
non-attributive possessive - singular |
koszorúé | koszorúké |
non-attributive possessive - plural |
koszorúéi | koszorúkéi |
Possessive forms of koszorú | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | koszorúm | koszorúim |
2nd person sing. | koszorúd | koszorúid |
3rd person sing. | koszorúja | koszorúi |
1st person plural | koszorúnk | koszorúink |
2nd person plural | koszorútok | koszorúitok |
3rd person plural | koszorújuk | koszorúik |