From Hungarian kémia. Modelled on fizika (“physics”) becoming fizikus (“physicist”).[1]
kémikus (plural kémikusok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kémikus | kémikusok |
accusative | kémikust | kémikusokat |
dative | kémikusnak | kémikusoknak |
instrumental | kémikussal | kémikusokkal |
causal-final | kémikusért | kémikusokért |
translative | kémikussá | kémikusokká |
terminative | kémikusig | kémikusokig |
essive-formal | kémikusként | kémikusokként |
essive-modal | — | — |
inessive | kémikusban | kémikusokban |
superessive | kémikuson | kémikusokon |
adessive | kémikusnál | kémikusoknál |
illative | kémikusba | kémikusokba |
sublative | kémikusra | kémikusokra |
allative | kémikushoz | kémikusokhoz |
elative | kémikusból | kémikusokból |
delative | kémikusról | kémikusokról |
ablative | kémikustól | kémikusoktól |
non-attributive possessive - singular |
kémikusé | kémikusoké |
non-attributive possessive - plural |
kémikuséi | kémikusokéi |
Possessive forms of kémikus | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | kémikusom | kémikusaim |
2nd person sing. | kémikusod | kémikusaid |
3rd person sing. | kémikusa | kémikusai |
1st person plural | kémikusunk | kémikusaink |
2nd person plural | kémikusotok | kémikusaitok |
3rd person plural | kémikusuk | kémikusaik |