képzel (“to imagine”) + -et (noun-forming suffix)
képzelet (plural képzeletek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | képzelet | képzeletek |
accusative | képzeletet | képzeleteket |
dative | képzeletnek | képzeleteknek |
instrumental | képzelettel | képzeletekkel |
causal-final | képzeletért | képzeletekért |
translative | képzeletté | képzeletekké |
terminative | képzeletig | képzeletekig |
essive-formal | képzeletként | képzeletekként |
essive-modal | — | — |
inessive | képzeletben | képzeletekben |
superessive | képzeleten | képzeleteken |
adessive | képzeletnél | képzeleteknél |
illative | képzeletbe | képzeletekbe |
sublative | képzeletre | képzeletekre |
allative | képzelethez | képzeletekhez |
elative | képzeletből | képzeletekből |
delative | képzeletről | képzeletekről |
ablative | képzelettől | képzeletektől |
non-attributive possessive - singular |
képzeleté | képzeleteké |
non-attributive possessive - plural |
képzeletéi | képzeletekéi |
Possessive forms of képzelet | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | képzeletem | képzeleteim |
2nd person sing. | képzeleted | képzeleteid |
3rd person sing. | képzelete | képzeletei |
1st person plural | képzeletünk | képzeleteink |
2nd person plural | képzeletetek | képzeleteitek |
3rd person plural | képzeletük | képzeleteik |