kísért

Hello, you have come here looking for the meaning of the word kísért. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word kísért, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say kísért in singular and plural. Everything you need to know about the word kísért you have here. The definition of the word kísért will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofkísért, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Pronunciation

Etymology 1

kísér (to accompany, “to follow, track, pursue”) +‎ -t (causative or instantaneous suffix).[1] Its meaning probably developed from the obsolete meaning of kísér by narrowing its meaning “to lead, guide”, then “to misguide, seduce, tempt”.[2]

Verb

kísért

  1. (transitive) to tempt (e.g. fate/fortune or someone to do wrong)
  2. (transitive) to haunt (of a ghost or an outdated idea)
Conjugation
Derived terms

(With verbal prefixes):

Etymology 2

kísér (to accompany) +‎ -t (past-tense and past-participle suffix)

Verb

kísért

  1. third-person singular indicative past indefinite of kísér
Usage notes

This form also occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

Participle

kísért

  1. past participle of kísér
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kísért kísértek
accusative kísértet kísérteket
dative kísértnek kísérteknek
instrumental kísérttel kísértekkel
causal-final kísértért kísértekért
translative kísértté kísértekké
terminative kísértig kísértekig
essive-formal kísértként kísértekként
essive-modal
inessive kísértben kísértekben
superessive kísérten kísérteken
adessive kísértnél kísérteknél
illative kísértbe kísértekbe
sublative kísértre kísértekre
allative kísérthez kísértekhez
elative kísértből kísértekből
delative kísértről kísértekről
ablative kísérttől kísértektől
non-attributive
possessive - singular
kísérté kísérteké
non-attributive
possessive - plural
kísértéi kísértekéi

References

  1. ^ kísért in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. ^ Benkő, Loránd, ed. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. (“The Historical-Etymological Dictionary of the Hungarian Language”). Budapest: Akadémiai, 1967–1984. →ISBN. Vol. 1: A–Gy (1967), vol. 2: H–O (1970), vol. 3: Ö–Zs (1976), vol. 4: index (1984).

Further reading

  • (to tempt; to haunt): kísért in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN