From kötelez (“to oblige, bind”) + -vény (noun-forming suffix indicating the result of action).
kötelezvény (plural kötelezvények)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kötelezvény | kötelezvények |
| accusative | kötelezvényt | kötelezvényeket |
| dative | kötelezvénynek | kötelezvényeknek |
| instrumental | kötelezvénnyel | kötelezvényekkel |
| causal-final | kötelezvényért | kötelezvényekért |
| translative | kötelezvénnyé | kötelezvényekké |
| terminative | kötelezvényig | kötelezvényekig |
| essive-formal | kötelezvényként | kötelezvényekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kötelezvényben | kötelezvényekben |
| superessive | kötelezvényen | kötelezvényeken |
| adessive | kötelezvénynél | kötelezvényeknél |
| illative | kötelezvénybe | kötelezvényekbe |
| sublative | kötelezvényre | kötelezvényekre |
| allative | kötelezvényhez | kötelezvényekhez |
| elative | kötelezvényből | kötelezvényekből |
| delative | kötelezvényről | kötelezvényekről |
| ablative | kötelezvénytől | kötelezvényektől |
| non-attributive possessive - singular |
kötelezvényé | kötelezvényeké |
| non-attributive possessive - plural |
kötelezvényéi | kötelezvényekéi |
| Possessive forms of kötelezvény | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | kötelezvényem | kötelezvényeim |
| 2nd person sing. | kötelezvényed | kötelezvényeid |
| 3rd person sing. | kötelezvénye | kötelezvényei |
| 1st person plural | kötelezvényünk | kötelezvényeink |
| 2nd person plural | kötelezvényetek | kötelezvényeitek |
| 3rd person plural | kötelezvényük | kötelezvényeik |