Back-formation from közönség (“generality, an everyday thing”). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries. Its original meaning was the adjective általános (“general”). The modern noun sense was influenced by the archaic noun közömb (“indifference”).[1][2]
közöny (plural közönyök)
| Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | közöny | közönyök |
| accusative | közönyt | közönyöket |
| dative | közönynek | közönyöknek |
| instrumental | közönnyel | közönyökkel |
| causal-final | közönyért | közönyökért |
| translative | közönnyé | közönyökké |
| terminative | közönyig | közönyökig |
| essive-formal | közönyként | közönyökként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | közönyben | közönyökben |
| superessive | közönyön | közönyökön |
| adessive | közönynél | közönyöknél |
| illative | közönybe | közönyökbe |
| sublative | közönyre | közönyökre |
| allative | közönyhöz | közönyökhöz |
| elative | közönyből | közönyökből |
| delative | közönyről | közönyökről |
| ablative | közönytől | közönyöktől |
| non-attributive possessive - singular |
közönyé | közönyöké |
| non-attributive possessive - plural |
közönyéi | közönyökéi |
| Possessive forms of közöny | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | közönyöm | közönyeim |
| 2nd person sing. | közönyöd | közönyeid |
| 3rd person sing. | közönye | közönyei |
| 1st person plural | közönyünk | közönyeink |
| 2nd person plural | közönyötök | közönyeitek |
| 3rd person plural | közönyük | közönyeik |