lelő (“finding”) + hely (“place, location”)
lelőhely (plural lelőhelyek)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | lelőhely | lelőhelyek |
accusative | lelőhelyet | lelőhelyeket |
dative | lelőhelynek | lelőhelyeknek |
instrumental | lelőhellyel | lelőhelyekkel |
causal-final | lelőhelyért | lelőhelyekért |
translative | lelőhellyé | lelőhelyekké |
terminative | lelőhelyig | lelőhelyekig |
essive-formal | lelőhelyként | lelőhelyekként |
essive-modal | lelőhelyül | — |
inessive | lelőhelyben | lelőhelyekben |
superessive | lelőhelyen | lelőhelyeken |
adessive | lelőhelynél | lelőhelyeknél |
illative | lelőhelybe | lelőhelyekbe |
sublative | lelőhelyre | lelőhelyekre |
allative | lelőhelyhez | lelőhelyekhez |
elative | lelőhelyből | lelőhelyekből |
delative | lelőhelyről | lelőhelyekről |
ablative | lelőhelytől | lelőhelyektől |
non-attributive possessive – singular |
lelőhelyé | lelőhelyeké |
non-attributive possessive – plural |
lelőhelyéi | lelőhelyekéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | lelőhelyem | lelőhelyeim |
2nd person sing. | lelőhelyed | lelőhelyeid |
3rd person sing. | lelőhelye | lelőhelyei |
1st person plural | lelőhelyünk | lelőhelyeink |
2nd person plural | lelőhelyetek | lelőhelyeitek |
3rd person plural | lelőhelyük | lelőhelyeik |