From the obsolete noun magaszt (“laudation, exaltation”) + -os.
magasztos (comparative magasztosabb, superlative legmagasztosabb)
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | magasztos | magasztosak |
accusative | magasztosat | magasztosakat |
dative | magasztosnak | magasztosaknak |
instrumental | magasztossal | magasztosakkal |
causal-final | magasztosért | magasztosakért |
translative | magasztossá | magasztosakká |
terminative | magasztosig | magasztosakig |
essive-formal | magasztosként | magasztosakként |
essive-modal | — | — |
inessive | magasztosban | magasztosakban |
superessive | magasztoson | magasztosakon |
adessive | magasztosnál | magasztosaknál |
illative | magasztosba | magasztosakba |
sublative | magasztosra | magasztosakra |
allative | magasztoshoz | magasztosakhoz |
elative | magasztosból | magasztosakból |
delative | magasztosról | magasztosakról |
ablative | magasztostól | magasztosaktól |
non-attributive possessive - singular |
magasztosé | magasztosaké |
non-attributive possessive - plural |
magasztoséi | magasztosakéi |