meghagy (“to leave”) + -ott (past-tense and past-participle suffix)
meghagyott
meghagyott
Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | meghagyott | meghagyottak |
accusative | meghagyottat | meghagyottakat |
dative | meghagyottnak | meghagyottaknak |
instrumental | meghagyottal | meghagyottakkal |
causal-final | meghagyottért | meghagyottakért |
translative | meghagyottá | meghagyottakká |
terminative | meghagyottig | meghagyottakig |
essive-formal | meghagyottként | meghagyottakként |
essive-modal | — | — |
inessive | meghagyottban | meghagyottakban |
superessive | meghagyotton | meghagyottakon |
adessive | meghagyottnál | meghagyottaknál |
illative | meghagyottba | meghagyottakba |
sublative | meghagyottra | meghagyottakra |
allative | meghagyotthoz | meghagyottakhoz |
elative | meghagyottból | meghagyottakból |
delative | meghagyottról | meghagyottakról |
ablative | meghagyottól | meghagyottaktól |
non-attributive possessive - singular |
meghagyotté | meghagyottaké |
non-attributive possessive - plural |
meghagyottéi | meghagyottakéi |