megszeg + -és (noun-forming suffix)
megszegés (plural megszegések)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | megszegés | megszegések |
accusative | megszegést | megszegéseket |
dative | megszegésnek | megszegéseknek |
instrumental | megszegéssel | megszegésekkel |
causal-final | megszegésért | megszegésekért |
translative | megszegéssé | megszegésekké |
terminative | megszegésig | megszegésekig |
essive-formal | megszegésként | megszegésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | megszegésben | megszegésekben |
superessive | megszegésen | megszegéseken |
adessive | megszegésnél | megszegéseknél |
illative | megszegésbe | megszegésekbe |
sublative | megszegésre | megszegésekre |
allative | megszegéshez | megszegésekhez |
elative | megszegésből | megszegésekből |
delative | megszegésről | megszegésekről |
ablative | megszegéstől | megszegésektől |
non-attributive possessive - singular |
megszegésé | megszegéseké |
non-attributive possessive - plural |
megszegéséi | megszegésekéi |
Possessive forms of megszegés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | megszegésem | megszegéseim |
2nd person sing. | megszegésed | megszegéseid |
3rd person sing. | megszegése | megszegései |
1st person plural | megszegésünk | megszegéseink |
2nd person plural | megszegésetek | megszegéseitek |
3rd person plural | megszegésük | megszegéseik |