megvitatás (plural megvitatások)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | megvitatás | megvitatások |
accusative | megvitatást | megvitatásokat |
dative | megvitatásnak | megvitatásoknak |
instrumental | megvitatással | megvitatásokkal |
causal-final | megvitatásért | megvitatásokért |
translative | megvitatássá | megvitatásokká |
terminative | megvitatásig | megvitatásokig |
essive-formal | megvitatásként | megvitatásokként |
essive-modal | — | — |
inessive | megvitatásban | megvitatásokban |
superessive | megvitatáson | megvitatásokon |
adessive | megvitatásnál | megvitatásoknál |
illative | megvitatásba | megvitatásokba |
sublative | megvitatásra | megvitatásokra |
allative | megvitatáshoz | megvitatásokhoz |
elative | megvitatásból | megvitatásokból |
delative | megvitatásról | megvitatásokról |
ablative | megvitatástól | megvitatásoktól |
non-attributive possessive - singular |
megvitatásé | megvitatásoké |
non-attributive possessive - plural |
megvitatáséi | megvitatásokéi |
Possessive forms of megvitatás | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | megvitatásom | megvitatásaim |
2nd person sing. | megvitatásod | megvitatásaid |
3rd person sing. | megvitatása | megvitatásai |
1st person plural | megvitatásunk | megvitatásaink |
2nd person plural | megvitatásotok | megvitatásaitok |
3rd person plural | megvitatásuk | megvitatásaik |