menet (“trip, course, round”) + jegy (“ticket”)
menetjegy (plural menetjegyek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | menetjegy | menetjegyek |
accusative | menetjegyet | menetjegyeket |
dative | menetjegynek | menetjegyeknek |
instrumental | menetjeggyel | menetjegyekkel |
causal-final | menetjegyért | menetjegyekért |
translative | menetjeggyé | menetjegyekké |
terminative | menetjegyig | menetjegyekig |
essive-formal | menetjegyként | menetjegyekként |
essive-modal | — | — |
inessive | menetjegyben | menetjegyekben |
superessive | menetjegyen | menetjegyeken |
adessive | menetjegynél | menetjegyeknél |
illative | menetjegybe | menetjegyekbe |
sublative | menetjegyre | menetjegyekre |
allative | menetjegyhez | menetjegyekhez |
elative | menetjegyből | menetjegyekből |
delative | menetjegyről | menetjegyekről |
ablative | menetjegytől | menetjegyektől |
non-attributive possessive - singular |
menetjegyé | menetjegyeké |
non-attributive possessive - plural |
menetjegyéi | menetjegyekéi |
Possessive forms of menetjegy | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | menetjegyem | menetjegyeim |
2nd person sing. | menetjegyed | menetjegyeid |
3rd person sing. | menetjegye | menetjegyei |
1st person plural | menetjegyünk | menetjegyeink |
2nd person plural | menetjegyetek | menetjegyeitek |
3rd person plural | menetjegyük | menetjegyeik |