mester (“master”) + képzés (“training, education”)
mesterképzés (plural mesterképzések)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | mesterképzés | mesterképzések |
accusative | mesterképzést | mesterképzéseket |
dative | mesterképzésnek | mesterképzéseknek |
instrumental | mesterképzéssel | mesterképzésekkel |
causal-final | mesterképzésért | mesterképzésekért |
translative | mesterképzéssé | mesterképzésekké |
terminative | mesterképzésig | mesterképzésekig |
essive-formal | mesterképzésként | mesterképzésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | mesterképzésben | mesterképzésekben |
superessive | mesterképzésen | mesterképzéseken |
adessive | mesterképzésnél | mesterképzéseknél |
illative | mesterképzésbe | mesterképzésekbe |
sublative | mesterképzésre | mesterképzésekre |
allative | mesterképzéshez | mesterképzésekhez |
elative | mesterképzésből | mesterképzésekből |
delative | mesterképzésről | mesterképzésekről |
ablative | mesterképzéstől | mesterképzésektől |
non-attributive possessive - singular |
mesterképzésé | mesterképzéseké |
non-attributive possessive - plural |
mesterképzéséi | mesterképzésekéi |
Possessive forms of mesterképzés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | mesterképzésem | mesterképzéseim |
2nd person sing. | mesterképzésed | mesterképzéseid |
3rd person sing. | mesterképzése | mesterképzései |
1st person plural | mesterképzésünk | mesterképzéseink |
2nd person plural | mesterképzésetek | mesterképzéseitek |
3rd person plural | mesterképzésük | mesterképzéseik |